Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum, közismertebb nevén Pepi-kert; a Hármas-Körös egyik holtága mentén kialakult, mára hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménye, ahol száz évet megélt mocsárciprusokat, mamutfenyőket is láthatunk 82 hektár területen. Itt mára már öt fás növénygyűjtemény található; a "Pepikert", a Törzsültetvény és faiskola, a Parkerdő, a Mitrowssky-kert és az ún. Konyhakert.

Az arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban szarvasi földbirtokos lett, és elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később ide épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága működik. Az ifjú Bolza József – akit "Pepinek" becéztek – a mai arborétum magasabban fekvő részein – amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Ők ketten szállították földlabdástól a mamut- és páfrányfenyők első példányait szekérrel a bécsi császári birtokról a Körös parti öthektáros parkba. Majd később, a 19. század nyolcvanas éveiben, mikor a Hármas-Köröst szabályozták – ismét földlabdástól – kerültek át végleges helyükre, a mai arborétum területére.